Mindenki él a pótcselekvés intézményével. Van, aki körmöt rág, van, aki hajat tép, én mostanában többet eszem a kelleténél, de nem volt ez mindig így…Korábban inkább szexeltem, volt az életemnek 15 olyan éve, amikor semmi más nem járt a fejemben, csak az, hogyan tudnék mindig magamban tudni egy jó méretes kolbászt. Persze ahhoz, hogy az ember megtalálja az igazi kolbászt, le kell feküdni több ezer férfival, és ha ők rájönnek arra, hogy te buksz a kolbászra, gyorsan kihasználós fokozatba kapcsolnak. Hasonlítsuk ezt össze, a manuális autóváltóval. Mondjuk, van az egyes, ebbe a fokozatba a rendes nőnél kapcsoltok. Ki lehet a férfiaknak a rendes nő? Az, aki nem fekszik le veletek egy ideig, mert ezzel álcázza, hogy megbízható, párhuzamosan persze kefélhet akár két-három pasival is, de ez az esetek többségében nem fog napvilágra kerülni. Mi nők kissé kifinomultabb eszközökkel lépünk félre, és csapjuk be a férfiakat. A második fokozat a váltón: „a bajba jutott hölgy”, akinek valami eget rengető megoldhatatlan problémája van, például veri a párja, vagy épp otthagyta két gyerekkel. Ilyenkor beáll a férfiaknál, a „gyorsan rohanok és segítek” hiszen egyedül nem tud megbirkózni a problémával a gyenge nő, és különben is mennyire édes a szex akkor, ha meg kell vigasztalni valakit. A harmadik fokozat a szerető, aki bár másodhegedűs, mégis lehet rá számítani. Az elnevezésből is kiderül, mi a funkciója. Amellett, hogy biztonságosan lehet vele óvszer nélkül hancúrozni, meg is bízhatunk benne, megédesíti az otthon megunt feleséget, és szürke hétköznapokat. Nem tervezünk vele közös jövőt, de azért nagyon kedves nő. A negyedik a flörtöt kereső egyéjszakás, ezek a nők általában nem érnek sokat a férfiak szemében, nem kell értük megdolgozni, nem kell értük semmit tenni, csak ott terem valahol, szórakozóhelyen, munkahelyen, irodában, necc harisnyában, kivágott blúzban, és azokat az egyértelmű jelzéseket küldi, hogy „ki vagyok éhezve, kérlek, dugj meg”. Az ötödik fokozat pedig én vagyok, a szexfüggő, aki fűvel-fával lefeküdt, azért mert mindig keresett valamit, amit persze sohasem talált meg. A függés, ettől függés, sohasem lehet vége...Vagy talán mégis?